Szárazon rakott kőfalak

Történeti áttekintés

Már az időszámítás előtti időkben is léteztek eljárások a szárazon rakott kőfal építésére, főleg olyan régiókban, ahol az agyag és a fa mint építőanyag nem, vagy csak korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre. A Római Birodalomban szárazon rakott kőfalak segítségével teraszos szőlő- és gyümölcsültetvényeket alakítottak ki. A szárazon rakott kőfal építési technikájának különlegessége, hogy semmilyen habarcsot vagy kötőanyagot nem használnak hozzá. A kőfalak építéséhez régebben a helyben fellelhető kőzeteket használták fel, amelyeket szakszerű eljárással, kézzel raktak egymásra. A szárazon rakott kőfalakat „összehordott“ kőfalnak is nevezik, mivel az építéshez felhasznált köveket a környékről gyűjtötték össze. 2019-ben a szárazfal-építés Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, ezzel is elismerve a hagyomány építési mód megőrzésének fontosságát (vö. Thuma, 2017).

Előállítás és alapanyagok

A szárazon rakott kőfalakat leggyakrabban szabadon álló kerítésként, támfalként vagy épületalapként alkalmazzák. A szabadon álló kőfalak általában földterületek lehatárolásaként vagy szélfogóként funkcionálnak. Elsősorban Dél-Európában, Írországban, Észak-Angliában, Wales-ben és Svájcban, valamint Ausztriában találkozhatunk velük. Támfalként többek között teraszos ültetvények kialakításánál, hegyoldalak megtámasztására, hegycsuszamlás megakadályozására használják. Az így kialakított teraszokon szőlőt, olajbogyót és rizst termesztenek. Épületek alapjaként főként régebben használták száraz technikával épített kőfalakat, ez az alkalmazás manapság már csak csekély jelentőséggel bír.

Stabil falat különböző formájú kövek szakszerű egymásra helyezésével lehet kialakítani. Alapvetően fontos, hogy a kövek minél jobban feküdjenek egymáson, és ne maradjanak nagy üregek és hézagok a falban. Alapvetően fontos, hogy a kövek minél jobban feküdjenek egymáson, és ne maradjanak nagy üregek és hézagok a falban. A szárazon rakott kőfal stabilitását a pontosan illeszkedő kötések adják (vö. Thuma, 2017).