Történeti áttekintés
A nád az egyik legrégebbi természetes építőanyag, amit elsősorban házak építéséhez használtak. Ennek oka, hogy a gyorsan megújuló nyersanyag általában lokálisan rendelkezésre állt, illetve hogy már korán felismerték vízinövény mivoltából adódó, a tetőfedésben alkalmazható különleges tulajdonságait. A nádat a téli hónapokban aratták, és kévékbe állítva a földeken szárították. Burgenlandban elsősorban a Fertő tó körüli nádövezet nádját hasznosították. A nád frissessége és keménysége döntő jelentőségű a minőség szempontjából. A szárított nádat aztán szakszerűen a tetőhöz rögzítették, és rendszeresen karbantartották. A tűzveszély miatt a nádtetők elterjedése egyre inkább visszaszorult Ausztriában (vö. Müller, 2017). Burgenlandban manapság csak néhány műemlékvédelem alatt álló épületen és nyaralón látható nádtető. A nádtető iránti kereslet azonban növekvő tendenciát mutat, ennek oka a természetes építőanyagok egyre nagyobb népszerűsége, és az osztrák műemlékvédelem alatt álló házak megőrzése.