A képzés háttere és jelentősége
A nád és a szalma már az emberek letelepedése óta tetőfedő anyagként szolgált. Az első, régészetileg igazolt nádtetők i.e. 4000 körülre, a Bodeni-tó környékére tehetők. Ezeket az építőanyagokat a történelem során főleg a szegényebb rétegek használták, mivel ez volt az, amit a természetben megtaláltak. A középkori városokban a tűzveszély miatt sok nád- és szalmatetőt szilárd tetőfedésre cseréltek. A vidéki területeken azonban továbbra is kihasználták a nád- és szalmatetők előnyeit. Európa számos részén a mai napig előfordulnak és új építésű épületeken is használatosak a folyamatos karbantartást igénylő szalma- és nádtetők (vö. Müller, 2017). A meglevő szalma- és nádtetők állagmegőrzése meglehetősen nehéz ügy, mivel napjainkban már csak nagyon kevesen értenek ehhez a mesterséghez. Mindenekelőtt a szalma- és nádtetők kiváló hőszigetelő hatása az, amiből korunk, illetve a jövő modern építészete profitálhat. A meglevő szalma- és nádtetők megőrzése, valamint a környezetbarát háztetők jövőbeli elterjedésének érdekében szükség van az ismereteket birtokló és továbbadó szakemberek számának növelésére. A tervezett képzés célja a szakemberhiány csökkentése.
Társadalom és kultúra
A tetőfedéshez használt szalma vagy nád megválasztása nagy mértékben függ az adott térséget meghatározó éghajlattól. Magyarország, illetve Burgenland egyes részeinek uralkodó éghajlata a pannon klíma, amelyre éves átlagban kevesebb csapadék jellemző, mint Ausztria többi részének csapadékos-mezotermikus éghajlatú tájaira. A nád jobban ellenáll az időjárásnak, mint a szalma, így a nádtetők a csapadékosabb régiókban is hosszabb élettartamúak, mint a szalmatetők. Ez az oka annak, hogy Ausztriában elsősorban náddal, Magyarországon pedig inkább szalmával fedték a tetőket. Régebben az éghajlati tényezőn kívül a helyben rendelkezésre álló nyersanyag is befolyásolta, hogy a tető szalmából vagy nádból készült. A szalma és a nád ma ismét egyre inkább felfedezett tulajdonsága a hangszigetelő képessége, így hangszigetelés céljából is alkalmazzák. A nádból készült tető elnevezése német nyelvterületen, főként Németország bizonyos részein „Reetdach“. Ott a nádtetőkészítő mesterség („Reetdachdeckerei“) 2014-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A képzés tárgya
A képzés segítségével elsajátíthatók a szalma- és nádtető készítés elméleti alapjai, valamint a szalma- és nádtető készítéshez szükséges anyagismeret és gyakorlat. A szalma- és nádtető készítés rendkívül környezetbarát technológia, ezen kívül ezek a tetők kiváló hőszigetelő hatásuknak köszönhetően kellemes beltéri hőmérsékletet biztosítanak. A képzés során mind elméletben, mind gyakorlatban elsajátíthatók a különböző szalma- és nádtető készítési technikák.
| A képzés neve: | Szalma- és nádtető készítés |
| A képzés időtartama: | 160 tanóra (45 perc/tanóra), Kezdés várhatóan 2021 nyarán |
| Helyszín: | Szabadtéri Múzeum Mönchhof, Burgenland (A résztvevőkkel egyeztetett változtatások jogát fenntartjuk) |
| Javasolt előképzettség: | Előképzettség nem feltétel, de előny |
| Jelentkezés magyarországi képzésekre: | eurevita-pannonia@bfi-burgenland.at |
| További információk: | www.eurevita.eu www.interreg-athu.eu |
| Oklevél: | A Berufsförderungsinstitut Burgenland által kiállított tanúsítvány |
A képzés tartalma:
- A szalma és a nád alkalmazása és előnyei a tetőfedésben
- Anyagismeret
- Munkaeszközök és szerszámok használata
- Nádtető készítési technikák
- Szalma- és nádtetők tisztítása, kezelése és karbantartása
Források:
Müller, M. (2017): A szalmatető története és betiltása (Historie und Verbote). Online elérhető itt: https://sellmol.de/strohdach-historie-heute/, forrás felkeresésének időpontja: 2021.02.25.
Pussehl, S. (2015): Nádtető: előnyök és hátrányok. Online elérhető itt: https://www.homify.de/ideenbuecher/95871/reetdach-vor-und-nachteiled Nachteile | homify, forrás felkeresésének időpontja: 2021.02.25.
